A gyülekezetben úgymond minden elfogadott volt a tagok részéről. A főpásztorék nem szóltak bele senki életébe, hogyan éljen, vagy mi nem tetszik nekik az életével kapcsolatban. Bárkit behelyeztek egy adott szolgálatba ha az érdekük úgy kívánta. Nem érdekelte őket, ha valaki dohányzott, ivott vagy egyéb káros szenvedélye volt, esetleg homoszexuális, leszbikus volt az illető. Az is megtörtént, hogy egy mozgássérült hölgyet tettek egy helyi gyülekezet élére, mert pénzt adományozott a főpásztornak. Mondjuk egészen groteszk volt a helyzet, mert ő is prédikált a gyógyulásról és kézrátétellel “imádkozott” a betegekért. Ő, aki maga is beteg volt. Itt mindenki lehetett pásztor vagy kaphatott valamilyen szolgálatot, funkciót, bármilyen is volt az életvitele. A bűn itt ilyen értelemben nem létezett, mint más egyházaknál. A válás sem volt akadálya semminek. Gyakorolták is rendesen a tagok.

Egyik pásztor házaspár fia nős volt és a feleségével rendszeresen jártak az alkalmakra. Látszott rajtuk hogy nagyon szeretik egymást. Egyszer csak azt vettük észre, hogy a férj egy másik nővel az oldalán érkezik a gyülekezetbe. Kérdeztük a főpásztor feleségét, hogy mi történt. Azt mondta, elváltak. Mondtuk, hogy pár hete még együtt voltak a feleségével. A válasz az volt, hogy az egyik ügyvéd gyülekezeti tag meggyorsította a válási folyamatot és így hamarabb elválhattak. Tehát jött egy új nő az életébe még házas emberként és gyorsan elvált, majd ezt az új asszonyt később feleségül vette. A főpásztor adta össze őket és még utána pásztorok is lettek egy gyülekezetben.

Olyan is megtörtént, hogy egy amerikai “próféta” az egyik keresztény házaspárnak azt a próféciát mondta, hogy a házasságotok erős kötelék, együtt fogtok szolgálni... stb, stb... Nos ez a házaspár ekkor már nem is lakott együtt, de próbálkoztak, hogy megmentsék a házasságukat. Ezt a próféta nem tudhatta és ezért mondott ilyen hülyeséget, mert ő csak annyit látott, hogy egy férfi és egy nő kézen fogva mennek oda hozzá, hogy prófétáljon nekik. Mi ezen jót nevettünk, mert ismertük őket és tudtuk, hogy közel a válásuk. Kicsivel később el is váltak papíron is és soha nem is szolgáltak együtt.

Egyik vidéki gyülekezetben szolgáló házaspár hölgy tagja szintén elvált a férjétől és egy másik férfi felesége lett és folytatta tovább a pásztori szolgálatát immár egy másik férfival az oldalán.

Feleségem egyszer benyitott abba a szobába, ahol a gyülekezeti tagok gyermekfelügyeletét látták el. Egy férfi és egy nő riadtan ugrottak szét, mivel éppen csókolóztak. Ezzel még nem is lett volna gond, hanem az, hogy a férfinak felesége volt, aki nem volt ott a helyszínen. Ez a férfi el is vált tőle, majd feleségül vette ezt a másik hölgyet. Ennek a férfinek a felesége egyébként nem járt a gyülekezetbe. A főpásztor ezt a helyzetet “felemás igának” hívta és ezzel is manipulálta a tagokat, hogy hozzák el a házastársaikat is a gyülekezetbe és aki ez miatt elvált, azt bibliailag helyesnek tartották, mert a házaspároknak együtt kell járniuk “isten jelenlétébe”.

Ez csak egy pár példa arról, hogy mi folyik “házasság” címszó alatt a gyülekezetekben, ezeket lehetne még hosszan sorolni, hisz ezek a dolgok folyamatosan, ma is megtörténnek.

Ezt látja a gyülekezet, hogy hol ezzel, hol azzal élnek együtt a keresztény vezetők, pásztorok vagy egyéb szolgálók vagy az egyszerű gyülekezeti tagok.

A keresztények a megbocsátásról prédikálnak, közben pedig még a saját házastársaiknak nem bocsátanak meg! Sőt a bibliájuk egyenesen tiltja a válást és aki elválik és másik nőt vesz feleségül azt pedig házasságtörésnek nevezi. (Márk 10:2-12, Máté 19:3-10)